Ételintolerancia vizsgálata és kezelése |
A tünetek közös jellemzői, hogy lassan alakulnak ki, rendszertelenül térnek vissza és mögöttük semmilyen, a klasszikus diagnosztikai vizsgálatokkal (labor, röntgen, ultrahang, CT, MR) kimutatható elváltozás nincs. A közbeszédben minden étellel kapcsolatos panaszt allergiának hívunk. „Allergiás vagyok erre vagy arra” - mondjuk, ha valamilyen étel panaszokat okoz. Pedig a tényleges ételallergia többé-kevésbé egységes patomechanizmusú folyamatokat takar: IgE ellenanyag termelődése, hisztamin felszabadulás és a következményes gyors fiziológiai reakciók, azaz kiütések, fulladás, náthás tünetek jellemzik. Ráadásul nagy ismertsége ellenére is mindössze a lakosság 1-2 százalékát érinti. Sokkal kevésbé ismert azonban az ételintolerancia, mely mind tüneteiben, mind pedig okaiban sokkal változatosabb képet mutat. Az ételintolerancia gyűjtőfogalom alatt tárgyalják a különféle szénhidrát anyagcserezavarokat (laktóz, fruktóz, szorbitol intolerancia), az autoimmun hátterű cöliákiát, és legújabban az adott élelmiszerek elleni IgG antitest termelődésével járó immunalapú ételintoleranciát is, mely a legutóbbi felmérések szerint a lakosság mintegy 40 százalékánál felelős az életminőség romlásáért. Mikor gyanakodjunk ételintoleranciára? A tünetek közös jellemzői, hogy lassan alakulnak ki, rendszertelenül térnek vissza és mögöttük semmilyen, a klasszikus diagnosztikai vizsgálatokkal (labor, röntgen, ultrahang, CT, MR) kimutatható elváltozás nincs. A leggyakoribbak az emésztőszervi elváltozások, de sűrűn találkoznak az orvosok bőrtünetekkel, ekcémával, kiütésekkel, atopiás dermatitissel, migrénszerű fejfájással, pollen allergiára emlékeztető, de nem pollen okozta náthával, továbbá idegrendszeri tünetekkel, álmatlansággal és depresszióval is.
Az ételintolerancia előzménye a (vékony)bél bármilyen okból történő károsodása és a következményes felszívódási zavar. A vékonybél károsodásának okai lehetnek vírus vagy baktériumfertőzés, elhúzódó antibiotikum kezelés, egyéb gyulladásos bélbetegség, stb. A bélkárosodás következményeként az éppen elfogyasztott táplálék egyes fehérje komponensei még a teljes megemésztődés előtt átjutnak a bélfalon és a keringésbe kerülnek. Itt velük szemben immunválasz alakul ki, melynek eredményeképpen az adott táplálék egy fehérjekomponensével szemben termelődött táplálék-specifikus IgG jelenik meg a vérben. A továbbiakban a rendszeresen bevitt táplálék fehérjéi a termelődött antitestekkel immunkomplexeket hoznak létre. Az immunkomplexek a különféle szövetekben felhalmozódva különféle biokémiai folyamatokat indítanak el, melyek végül a szövetek akut gyulladásához vezetnek. A gyulladásos folyamat eredménye pedig a fent említett jellegű panaszok megjelenése lesz. A FoodDetective teszt (www.food-detective.hu) ujjbegy (vagy vénás) vérből mindösszesen 46 különböző ételre specifikus IgG antitestet mutat ki kevesebb, mint 40 perc alatt. A terápia: elhagyni ami pozitív jelet adott, valamint rendezni az emésztési folyamatot.
További teendők A teszt alapján előírt diéta betartásával és az alapbetegség (bélirritáció) kezelésével jó esély van arra, hogy a betegek életminősége tartósan és jelentősen javulni fog. A diéta hibák megelőzéséhez érdemes dietetikus szakember segítségét kérni. Ha többet akar megtudni az ételintoleranciáról, keresse fel webkonferenciánkat minden kedden este 18.30-20.00 óra között a Food-Detective partnerei: G1 labor Dr. Balaicza Erika, belgyógyász főorvos, természetgyógyász, homeopata Dr. Büki György, gyermek neurológus Tordai Szilvia, dietetikus |